http://www.akonyv.hu/kortars.htm

 

https://alkosoft.hu/hu/szolgaltatasok/ingyenes_szolgaltatasaink/e_konyvek/Salga_Attila

 

  --------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Salga Attila

MI LENNE VELEM NÉLKÜLEM?

 

 

 

Edition Nove, Sopron 2009

www.editionnove.hu

 

 

 

ISBN 978-963-9897-36-6

 

 

 

salga1@t-online.hu 30/295-1969

A cselekmény nagyobb része 1995 nyarán játszódik Debrecenben, és ellentétek sorozatára épül. Ugyanakkor a szovjet hadifogság kegyetlenségeiről, a kulákok megaláztatásáról, a nagyhatalmú MSZMP-vezetők korlátlan hatalmáról is hű képet kapunk.  
A debreceni Ártándiné Borbás Ilona sorsát zsarnok édesapja irányította. Miután Ilike munkanélküli lett, volt párttitkár apja megfigyelteti. Az asszony láthatatlanul ellenszegül. Félrevezeti apját. Arra azonban nem számít, hogy sorsdöntő titkok kerülnek napvilágra. A regény idősíkjai olykor eltolódnak, máskor egybeesnek. Mintha mindent a fátum irányítana, de valójában egy öntudatra ébredő nő vívja meg csatáját a hazugságokkal, képmutatással. 
A szerző a változatos, érdekfeszítő cselekményt olykor finom lírával, gyengéd humorral szövi át. (222 old.)

 

 

 

 Kínos témák (KRITIKA)
2009. december 16.,
http://www.deol.hu/main.php?c=19814

 

 

 

http://www.deol.hu/dbarch/11/36/11-36_13.pdf

 

 

 

***********************************************************

 

 

 

SALGA ATTILA
MI LENNE VELEM NÉLKÜLEM?
DEBRECENI REGÉNY VAGY MÉGSEM?


A regény cselekményének nagyobb része 1995 nyarán játszódik Debrecenben, de valójában 50 évet fog át 1945-től 1995-ig. A történetmondás Borbásné Ártándi Ilona, egy 42 éves, feltűnően csinos, munkanélküli nő (korábban titkárnő) szemszögéből láttatja az eseményeket, akit zsarnok édesapja, a volt párttitkár a rendszerváltás után is titkosszolgálati módszerekkel figyeltet. Ilike azonban tisztázza múltját és megküzd édesapjával a szabadságáért. Leszámol a hazugsággal, képmutatással. A regény négy cselekményszálon fut. Olvashatnak az érdeklődők egy volt pártmunkás, Aszódi István (Borbás Sándor egykori munkatársa) magnókazettákra diktált visszaemlékezései ürügyén a szovjet hadifogságban elszenvedett megpróbáltatásairól, az ötvenes években a Hajdú-Bihar megyei kulákok megaláztatásáról, a nagy hatalmú MSZMP-vezetők korlátlan hatalmáról. Az ötvenes évek beszolgáltatásait vámospércsi általános iskolások humoros párbeszédéből is megismerhetik az olvasók. Egy másik dokumentumból, az ún. "kockás füzetekből" kiderül, mi is történt 1972-ben, amikor Ilike koholt vádak alapján, egy gyilkosság miatt vizsgálati fogságba került. Felbukkan a regényben egy hajléktalan, Gáspár Pisti alakja is, aki a véletlenek már-már Szerb Antal regényeit idéző összjátéka folytán fontos szerepet kap a történetben. Az idősíkok váltogatása, néhol múlt és jelen "egymásba csúsztatása" különös atmoszférát teremt. A fordulatos cselekmény mellett a posztmodern játékok is leköthetik a vájtfülű olvasó figyelmét. A regény stílusbravúrjai, mint például Ilike önreflexív mondata - "A fejemben kavargó gondolatokat vajon most hány közlekedési rendőr tudná irányítani?!" - figyelemre méltóak. A szerző olykor finom lírával, gyengéd humorral szövi át a változatos, érdekfeszítő cselekményt. A regényt fiatalok és idősebbek egyaránt élvezhetik, mert szereplői is különböző életkorú személyek, akik mind saját korosztályuk szemüvegén át látják a múltat és a jelent. (Ismeretlen szerző kritikája. Forrás: Internet:   http://konyvtar.hu/polc/140778
******************************************************************************************
Salga Attila: Magyarok a peremvidéken
Szabadhajdú, Hajdúböszörmény 1995

Könyvismertető
Salga Attila jó évtizede figyel azokra a magyarokra, akik önhibájukon kívül élnek Magyarország határain túl, és akik sokszor a hátrányos létfeltételeket, a megkülönböztetést, a másodrendű állampolgárság keserveit is vállalják nemzetiségük öntudatos megvallásáért. Interjúiban az ő történelmi sorsukat mutatja föl, miközben a köznapjaik, életük történései és jelenségei iránt érdeklődik. ; Területi egységenként haladva, először Erdély közelmúltbeli súlyos gondjait villantja föl. 1988 nyarától a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szakkollégium működött, mely az Erdélyből menekülők helyzetének vizsgálatára szerveződött. Szociografikus ihletésű riportjaiban tudakozódik a szerző Veliky János kutatásvezetőtől tapasztalatai iránt; kérdezősködik az 1990 márciusi marosvásárhelyi pogrom után hazánkba menekültek körében; érdeklődik a határ menti térség nemzetiségi értelmiségénél a Magyar Televízió hatásai felől; ellátogat Kalotaszegre megfigyelni a népi hagyományok elevenségét és megtartó erejét, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való ragaszkodás megannyi jelét. Felvidék magyar személyiségei közül interjút készít a Debrecenben élő, 90 esztendős Boross Zoltánnal, a legendás Sarló mozgalom egykori tagjával; a csehszlovák-magyar lakosságcsere drámájáról tudakozódik Ujváry Zoltántól, a Szülőföldön hontalanul című kötet (legutóbb: 9610012) szerzőjétől; faggatja Balajti Lajos, Mihályi Molnár László és Kalácska Erzsébet felvidéki pedagógusokat a kisebbségszolgálat felől. Kárpátalja 1944 utáni történelme különösen drámai volt, az itt élő magyarság szenvedte az elmúlt évtizedekben talán a legtöbbet a határokon túli magyar nemzetrészek közül, ezért van ott kiemelkedő jelentősége az anyanyelvi kultúrának - erről beszél Dupka György, az Intermix Kiadó igazgatója, Csatáry György levéltáros, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Deák Ferenc beregszászi pszichológus, Horváth Anna szobrászművész, Balla Teréz költő. Vajdaságnak a közelmúltbeli történelme igazán tragikus, az 1990-es évek délszláv háborúskodásának kiszolgáltatott és fogyatkozó magyarsága nevében szól Szakmáry Lajos bácstopolyai tanár, Zsáki István festő és a Debrecenben tanuló, kikindai születésű Gyurics Tünde. ; Az interjúkötet címe - Magyarok a peremvidéken - nem elsősorban a kisebbségi magyar tömbök földrajzi elhelyezkedésére utal, sokkal inkább a peremre szorítottság, az alávetettség létélményére. Erről szólnak az interjúk, és még inkább arról, hogy a megpróbáltatásokkal mindenkor szembeállítható a gyökeres érték- és múlttudat, az egészséges önérzet és a hűség, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való ragaszkodás. Ezek példáit sorolják Salga Attila beszélgető partnerei, interjúalanyai - a határokon túli magyarság sorskérdései iránt érdeklődők számára.
(Ismeretlen szerző munkája. Forrás: Internet:   http://konyvtar.hu/polc/140778)

Oldal: Mi lenne velem...
Remenynyujtogato.hupont.hu - © 2008 - 2024 - remenygyujtogato.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat